MAVARTMagyarországon a XX. század elején jöttek létre a személy- és áruszállítással foglalkozó, elsősorban kistérségi igényeket kielégítő magánvállalkozások.
Az első, országos hálózattal rendelkező céget, a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaságot (MAVART) a MÁV hozta létre 1927-ben.

A társaság személyszállítással és árufuvarozással foglalkozott, és elsősorban a vasúti hálózathoz kapcsolódott. 1934-ben átvette a Posta 43 autóbuszát, ezzel a kiemelkedően a legnagyobb közúti közlekedési vállalat lett, majd 1935-ben átalakult, a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzemévé (MÁVAUT), amely már 224 útvonalon közlekedtetett autóbuszokat.

MAVAUT

A második világháború során a hazai járműállomány nagy része tönkrement, illetve kikerült az országból. Ismét kisvállalkozások alakultak, de ezeket a különféle korlátozások, centralizációs törekvések gyorsan kiszorították a piacról.

1948-ban megkezdődött a közúti közhasznú autóközlekedés teljeskörű kialakítása. Létrehozták a MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalatot, majd a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalatot (TEFU NV). A két, országos feladatokat ellátó vállalatot 1953-ban decentralizálták és megalakult mintegy 80, területileg számozott, személy- és áruszállítási feladatot ellátó autóközlekedési vállalat (AKÖV). Ezek munkáját kilenc Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG) irányította.

A gyorsan fejlődő magyar járműgyártás közreműködésével a vállalatok eszközállománya rohamosan bővült. Az ötvenes évek elején megkezdődött a műszaki-forgalmi telepek és az autóbusz-állomások országos hálózatának kiépítése. Az irányítási rendszer azonban nehézkessé, több lépcsőssé vált, ezért 1961-ben a KPM megalapította az Autóközlekedési Vezérigazgatóságot (AVIG), amelynek vezetésével, az "egy megye - egy vállalat" elv alapján, 18 megyében létrejöttek a számozott, Pályaudvarvegyes profilú autóközlekedési vállalatok. Kivételt csupán Budapest, illetve Pest megye kapott: a fővárosban létrejött a tiszta profilú TEFU, illetve MÁVAUT vállalat, amelyek tevékenysége messze túlmutatott a területi határokon. A hazánkban akkor divatos átszervezés jegyében megalakult és átvette elődje feladatait az Autóközlekedési Tröszt (AKÖTRÖSZT). Megkezdődött a közúti közlekedés erőteljes fejlesztése, a kisforgalmú vasútvonalak feladatainak átvétele, a tevékenység komplexé tétele.

A Tröszt pályázatot írt ki közös fantázianévre és emblémára. A 22 pályázat közül a ma már Európa szerte ismert VOLÁN név és a VOLÁN csiga került elfogadásra és védjegyeztetésre.

A sikeres pályáztatást követően 1970-ben megalakult a VOLÁN TRÖSZT és létrejött az 1-24 számozású VOLÁN Vállalat.

Az új gazdaságirányítási rendszer és a reformok hatására rendkívül dinamikusan növekedtek a személy- és áruszállítási teljesítmények, létrejött az autóbusz-állomások és a műszaki-forgalmi telephelyek országos hálózata. A közúti közhasznú autóközlekedésben minőségi változások is történtek: új eszközfenntartási rendszereket dolgoztak ki, megkezdődött a számítógépes autóbusz-menetrend készítés, a fordaoptimalizálás, a jegykiadó gépek felszerelése. A teherfuvarozásban is kialakultak a korszerű technológiák, általánossá vált a komplex kiszolgálás, tért nyert a darabáru-fuvarozás, a sokszög-fuvarozás.

Az 1980-as évek elejére folyamatosan növekedett a vállalatok önállósága, amelynek révén a vállalatok már a beruházási források 80 százalékával önállóan gazdálkodtak. A vállalatok szervezettségükkel, a korszerű karbantartási és telepirányítási rendszerükkel, a munkaerő kímélésével, tevékenységük sokszínűségével a piaci versenyben nemcsak megőrizték, hanem javították is pozícióikat.

Pályaudvar

A tröszti irányítású tevékenység időszaka alatt sikerült minden közúttal rendelkező, 200 lakosnál nagyobb települést bekapcsolni a menetrendszerű autóbusz-forgalomba. Felépült 50 autóbusz-állomás, 100 üzemegységi-főnökségi telep és sikerült mintegy 40 szociális ellátást javító bázis létrehozása. Zökkenőmentesen átvették 75 korszerűtlen kisvasút forgalmát.

1983-ban minisztertanácsi döntés született a további decentralizálásra. Létrejöttek a gazdaságilag teljesen önálló vállalatok, valamint a VOLÁN Vállalatok Központja (VVK). A vállalatok vezetőiből, valamint a VVK vezérigazgatójából alakult Igazgatótanács (IT) döntési határkörébe kerültek a VOLÁN hálózat egészét érintő kérdések. Az IT a vállalatok közös érdekei alapján a VVK feladatai közé sorolta a hálózat szintű tevékenység érdekegyeztetését, a központosított járműbeszerzést, a több vállalatot érintő keretmegállapodások előkészítését, a tevékenység korszerűsítésére vonatkozó ajánlások kidolgozását.

Az IT döntése alapján a vezérigazgató leányvállalatokká alakította át a háttérintézményeket. Létrejött a VOLÁN Elektronika Számítástechnikai Leányvállalat, a VOLÁN Oktatási és Továbbképző Leányvállalat. A továbbiakban ezek a vállalatok üzleti alapon kötöttek megállapodást a szolgáltatásaikat igénylőkkel.

A további korszerűsítés jegyében megkezdődött a vállalati tanács irányítású társaságok kialakítása.

1985-ben a vállalatok új márkaneveket vettek fel, amelyek a VOLÁN jelleg megőrzése mellett utaltak a működési körükre, megyéjükre, esetleges sajátosságaikra.

1986-ban megalakult a VOLÁNCAMION Leányvállalat, amely már az első évben 21 országba szervezett fuvarokat.

A 80-as évek végén a nagyberuházásokat nélkülöző fuvarpiacon éles verseny alakult ki, gondot okozott, hogy a nagy vállalatok már nem szívesen fogadtak járműveket délután, vagy hétvégén, ezért romlott az eszközkihasználás. Új helyzetet hozott viszont a nemzetközi tevékenység: mind a személy-, mind az áruszállítás dinamikusan növekedett, kimagasló volt a devizakitermelés.

1989-ben, az új társasági törvény megjelenése után nyilvánvalóvá vált, hogy a VVK szerepe és hatásköre nem felel már meg a kor szellemének. A közellátás érdekében ráruházott hatósági funkciók ellentétben voltak a teljes vállalati önállósággal. Megkezdődött az új, önkéntes, a vállalati önállóságot a legkevésbé sem csorbító munkaszervezet létrehozásának előkészítése. E munkát siker koronázta: november 15-én a vállalatok vezetői aláírták a VOLÁN Egyesülés alapító okiratát.

A 90-es évek elején egyre több válságjelenség nehezítette a társaságok tevékenységét. Lehetetlenné vált a keresztfinanszírozás, sok helyütt az eddig gazdaságos áruszállítás veszteséges lett és így nem volt forrás a személyszállítás finanszírozására. Szükségesé vált a profiltisztítás: a vállalatok áruszállítói és egyéb kiszolgáló részlegei önálló gazdasági társaságokká alakultak, nagy részüket később privatizálták. A VOLÁN autóbusz-közlekedési vállalatok - a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében - részvénytársaságokká alakultak. 1995-ben a többségi állami tulajdonú VOLÁN társaságok az ÁPV Rt-hez (melynek 2008. évtől jogutódja az MNV Zrt.), mint tulajdonosi jogkör-gyakorlóhoz kerültek, a szakmai irányítás továbbra is a KHVM-nél (jelenleg NFM) maradt. Két helyi tömegközlekedést ellátó részvénytársaság a továbbiakban az önkormányzattal közös tulajdonban működött (Pécs, Kaposvár).

SzékházMa 67 társaság tagja a cégcsoportnak.
A VOLÁN társaságok a hazai közforgalmú közlekedési piac meghatározó szereplői: évente több mint 453 millió helyközi és mintegy 353 millió helyi utast szállítanak el. A menetrend az ország 3154 településéből - tizenegy kivételével - valamennyibe autóbuszos eljutási lehetőséget biztosít.
A VOLÁN társaságok helyközi forgalomban munkanapokon 39.226, szabadnapokon 18.638, munkaszüneti napokon 15.635 járatot közlekedtetnek. Helyi forgalomban a VOLÁN társaságok által indított járatok száma a következőképpen alakul: munkanapokon 19.974, szabadnapokon 11.470, munkaszüneti napokon 10.584 járatot indítanak.

A cégcsoport árufuvarozást, szállítmányozást és logisztikai szolgáltatást végző társasága mind a belföldi, mind a nemzetközi fuvarozásban is részt vesz.

Az eddig nem említett VOLÁN társaságok különféle szolgáltatásokat nyújtanak: informatika, pénzügyi és banki szolgáltatások, könyvvizsgálat, lízingtevékenység, eszköz-bérbeadás, biztosítás, nyugdíjpénztári szolgáltatás, vagyonkezelés, taxiközlekedés, oktatás, képzés, építőipari szolgáltatás.

A cégcsoportba tartozó vállalkozások közül egyre több társaság felel meg a különböző minőségbiztosítási, illetve környezetközpontú irányítási rendszerek követelményeinek. A VOLÁN cégek tevékenysége sok szállal kötődik a régióhoz. Mindez azt szolgálja, hogy az Európai Unióban szokásos, magas színvonalú szolgáltatást nyújthassanak.